-Támogass már meg, ha lehet egy fejfájásival. – nézett kérlelőn.

-Még mindig másnapos vagy? – kérdeztem vigyorogva.

-Először is mi az, hogy még mindig? Hiszen alig egy óra van, a másik meg annyi tequila után csodálkozol?  - és közben nézte a plafont nézte egy jégkockás zacskóval a fején.

Adtam neki egyet, majd én is bevettem. Pihentünk egy kicsit, beszélgettünk. Majd kicsit később Zo haza ment én pedig átmentem Shawnhoz.

-Szia Rinna! – mondta mosolyogva és megölelt. – Gyere be.

Felmentünk a szobájába és beszélgettünk egy kicsit, de még mindig nem tért ki rá, hogy miért akarta, hogy átjöjjek. Csak beszél, és beszél, én mosolygok és bólogatok, alig várom, hogy kinyögje, hogy végre mit akart. De egyszerűen semmit nem mondott, így hát rákérdeztem.

-Mondta Zori, hogy beszélni akartál velem. – hoztam fel a témát.

-Á tényleg. Beszéltem Bobbal.  – nézett rám komoly arccal és hirtelen kivert a víz, hirtelen köpni, nyelni nem tudtam, de próbáltam higgadtan reagálni.

-Miről? – kérdeztem magabiztosságot sugallva.

-Tudod te. – nagyot nyeltem. – Ugye tudod, hogy nem igazán volt helyes?

-Igen – sütöttem le a tekintetem.  – A pia, meg Levi meg, ahogy rám nézett, ahogy megcsókolt. Nem bírtam neki már egy idő után ellenállni.

-Rendben, nem kell magyarázkodnod – mondta mosolyogva. – De csak, hogy tudd, hogy ő se minden lánnyal áll le. Nagyon régen nem volt már olyan lány akiről így beszélt volna, mint rólad. Szóval csak annyit szeretnék mondani, hogy nem szeretném, hogy ha megbántanád. Nagyon bírlak Rinna, tudom, hogy te egy remek csaj vagy, de Bob az egyik legjobb barátom és nem szeretném, hogy ha rossz kedve lenne.

-De hát én ezt elmondtam neki tegnap este. Shawn én mondtam neki, hogy én nem akarok egyelőre kapcsolatot. Most dobtak, időre van szükségem.  – kezdtem kicsit ingerült lenni – Kedvelem őt, hazudnék ha azt mondanám, hogy nem és megértem hogy véded, de nem is ismerjük egymást, tegnap találkoztunk először és ezt neki is meg kellene érteni. Este még nagyon megértő volt.

-Rinna, nyugi. –próbált nyugtatni. – Ő se azt mondta, hogy ugorjatok már mindjárt egy kapcsolatba bele, csak szeretne jobban megismerni. – kereste a tekintetem, de én csak a kezemet gyűrögettem. – Én teljesen megértem, hogy ha így állsz a dologhoz, hiszen okkal.  – mellém ült és megölelt. Én pedig elkezdtem sírni. Megint. Bántottak a dolgok. Én tényleg nem akartam ezt csinálni. Nem akartam senkit kihasználni, csak szimplán jól akartam érezni magam, de még mindig bennem volt Levente is. Annyira szerettem és most annyira hiányzik. Ő volt életem nagy szerelme. Csak sírtam.

-Annyira sajnálom – nyögtem ki két könnycsepp között.

-De mit? – nézett rám kérdőn.

-Hát ezt. Most biztos mindenki azt hiszi, hogy egy kis kurva vagyok, aki bárkinek szétteszi a lábát, ha egy-két szép szót elejt. Pedig én nem ilyen vagyok. Esküszöm neked. Soha életemben nem volt még ilyen, soha nem volt még egy éjszakás kalandom. Bírom Bobot nagyon kedves volt és őt se szeretném megbántani, de meg kell, hogy értse, hogy én erre még nem vagyok készen. Nekem most egyedül kell lennem.  – hozott nekem zsebkendőt és próbáltam a könnyeimet letörölni.

-Annyira hasonlítotok. – mondta és az ő szemei is megteltek könnyel.

-Kivel? – néztem rá és fújtam ki az orrom.

-Nem ismered. Hagyjuk. – mondta és megölelt újra. De éreztem, ahogy a könnycseppjei folynak le. Láttam, hogy nem akar róla beszélni, így inkább nem is faggattam tovább.

-Kész vagy már? – kérdezte türelmetlenkedve.

-Jól van mindjárt meg vagyok. Már csak pár pillanat. – mondtam és próbáltam sietni. – Itt van már?

-Igen, pont most ért ide – mondta Esme izgatottan.

-Na milyen vagyok? – jöttem ki a fürdőszobából. Egy hatalmas görccsel a gyomromban.

-Az igen anyukám – mondta Lili meg Esme egyszerre.

-Ha ez nem fog neki tetszeni, akkor semmi. Gyönyörű vagy Rinna. – ölelt meg Zori.

-Ugyan már lányok. Azért annyira nem. – mondtam és közben fülig ért a szám, mert tudtam, hogy igen is a lehető legjobban odatettem magam. Még is csak ez lesz az első igazi bálom itt, és randim is egyben. Egy hosszú koktél ruha volt rajtam, aminek pasztell pink színe volt és az alja csipkés volt. Hajamat hagytam leengedve, csak szép hullámokat varázsoltam bele és a lányok felraktak egy szép alkalomhoz illő sminket.  

Csöngettek. Majd kiugrott a szívem a helyéről.

-Helyes ez egyáltalán, hogy vele megyek? – kérdeztem tőlük remegő hangon.

-Te most ugye hülyéskedsz velünk? Titeket egymásnak teremtettek. Inkább menj, ne várjon sokáig rád. – lökött meg Esme.

Lesétáltam a lépcsőn és ő már ott állt és apával beszélgetett. Hallottam, hogy a lányok fent kuncognak és fotózgatnak. Esküszöm, úgy csinálják, mint ha férjhez mennék. De azért aranyos tőlük. Annyira dögös volt az öltönyében. A teste vonalát tökéletesen felvette. Mikor rám nézett hirtelen abba hagyta a beszédet és kikerekedett szemekkel nézett rám. Mikor leértem odajött hozzám és megcsókolt. Hirtelen meglepődtem, de viszonoztam. Nagyon kedveltem. Nem rég kezdtünk el igazából találkozgatni és még igazi randink se volt, de valahogy még sem volt kérdéses, hogy együtt megyünk-e a bálba.

-Gyönyörű vagy.  – súgta a fülembe és mosolygott. – Mehetünk?

Bólintottam és megfogtam a kezét, majd az autóhoz sétáltunk. Az első jogász bálom. El se tudom hinni. Mikor kicsi voltam soha nem gondoltam volna, hogy majd pont én fogok jogot tanulni, főleg csoport elsőként. Annyira tökéletes volt minden. A suli nagyszerűen ment és én imádtam, volt egy lenyűgöző családom, és a barátaimról ne is beszéljünk és igen, a másik csoda az életemben éppen itt ült mellettem és éppen vezetett. Úgy gondolom, hogy a kicsi Korina, most büszke lenne arra aki lett belőle.

Száguldottunk és közben fogtuk egymás kezét. Annyiszor bókolt nekem a kocsiba, hogy már a végére teljesen piros lettem zavaromban.

-Shawn kivel jön nem mondta? – kérdeztem

-Nem, teljes hírzárlat volt erről. Akárhányszor megkérdeztem mindig az volt a válasz, hogy majd megtudod. – vonta meg a vállát. – Mondjuk én azt se tudtam, hogy van rajtunk kívül jogász ismerőse.

Furcsának tartottam, hogy pont neki a legjobb barátjának nem mondja el. De jól van, lehet, hogy még friss a dolog és nem akarja nagydobra verni.
Mikor megérkeztünk, már nagyon sokan ott voltak. Kerestük Shawnt de sehol nem láttuk. Találkoztunk néhány ismerőssel és azokkal beszélgettünk, majd úgy körülbelül egy óra múlva felhívtam, hogy hol van. Félre megyek, hogy nyugodtan tudjak telefonálni, amikor valaki mögém jön és megkocogtatja a vállam. Mire megfordultam:

-Engem keresel? – kérdezte mosolyogva.

-Igen. – mosolyogtam vissza – azt hittem már nem is fogunk találkozni.

-Azt a mindenit valaki itt nagyon kitett magáért. Nagyon szépnek tetszik lenni kedves hölgyem – mondta és megölelt.

-Azért te se panaszkodhatsz. Armani öltöny? Ez igen. Látom megszaladt.

-Hát igen...

-És hol a te bájos partnered szeretném megismerni. – néztem körbe kíváncsiskodva.

-Ott van – mutatott az egyik csoport felé. És az egyik srác éppen felénk integetett.

-Ez igen. Sikerült a legjobbat kifogni amint látom. – böktem meg az oldalát. De ő csak mosolygott.

-Nem megyünk oda a többiekhez? – kérdeztem.

-Én most odamegyek Jameshez, mondta, hogy be akar mutatni egy-két embernek, de majd csatlakozni fogunk hozzátok is, ne aggódj tökmag.  – bólintottam, majd megöleltem és visszamentem.